Lepra: egy elfeledett betegség, ami még ma is létezik

A lepra szó hallatán sokan középkori elkülönítő házakat, kendőbe burkolt betegeket és elszigetelt közösségeket képzelnek el, pedig ez a betegség – bár valóban több ezer éve ismert – napjainkban is létezik. A lepra tehát nemcsak a történelem része: évente több százezer új esetet regisztrálnak világszerte, még úgy is, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint az emberek 95%-a immunis rá.
Ez a cikk abban segít, hogy közérthetően megismerd: mi is az a lepra, hogyan ismerhető fel, fertőző-e, és milyen gyógymódok állnak ma rendelkezésre.
Mi az a lepra valójában?
A betegség háttere
A lepra (más néven Hansen-kór) egy krónikus, fertőző bakteriális betegség, amelyet a Mycobacterium leprae nevű baktérium okoz. Az ókorban már bizonyítottan létezett, valószínűsíthetően Kelet-Afrikából indult „hódító útjára”. Leginkább a bőrt, az idegrendszert, a nyálkahártyát és a szemeket érinti, és kezelés nélkül lassan, de súlyosan károsítja ezeket a szerveket. Szélsőségesebb esetekben a végtagok elvesztésével is járhat, ha az egyébként igen hosszú és költséges gyógykezelést nem kezdik meg időben.
Hogyan terjed?
A lepra elsősorban tartós, szoros kontaktus útján terjed, például egy háztartásban élők között. A fertőzés az orrváladékon keresztül vagy köhögéssel juthat át egyik emberről a másikra, de ez nagyon lassú és ritka folyamat – a legtöbb ember természetes módon ellenáll a baktériumnak.
A lepra tünetei – mire kell figyelni?
A korai jelek sokáig rejtve maradhatnak
A lepra lappangási ideje rendkívül hosszú – akár 1–20 év is lehet. Emiatt gyakran csak akkor derül ki, hogy valaki leprás, amikor a tünetek már súlyosabbak, a tünetek ráadásul fokozatosan, lassan jelentkeznek.
Leggyakoribb tünetek:
- Világosabb vagy vöröses, érzéketlenné váló foltok a bőrön
- A bőrön megjelenő csomók, megvastagodások
- Zsibbadás, idegkárosodás, főleg a kézben és lábban
- Izomgyengeség, bénulás
- Szemproblémák, látásromlás
- Előrehaladott esetekben ujjak, orr deformálódása
Ezek a tünetek azonban csendesek és lassan alakulnak ki, így sokszor csak véletlenül fedezik fel őket.
Hogyan diagnosztizálják a leprát?
A lepra diagnózisa bőrgyógyászati vizsgálaton és laborvizsgálaton alapul. Az orvos megvizsgálja az elváltozásokat, és szükség esetén bőrmintát vesz. Ebből mikroszkópos vagy genetikai vizsgálattal ki lehet mutatni a Mycobacterium leprae jelenlétét.
Mivel a betegség ritka, sok országban csak szakosodott intézmények vagy infektológusok tudják egyértelműen azonosítani. A korai diagnózis azonban nagyon fontos, mert minél előbb kezdik meg a kezelést, annál kevesebb maradandó károsodás alakul ki.
Gyógyítható-e a lepra?
Igen! A lepra ma már teljes mértékben gyógyítható. A WHO által 1982-ben bevezetett kombinált antibiotikumos kezelés (MDT) három különféle gyógyszerből áll, és akár 6–12 hónapig is eltarthat a kúra.
A kezelés során a beteg nem fertőz másokat, már az első néhány hét után sem. A gondos kezelés megakadályozza a további szövetkárosodást és a leprához gyakran kapcsolódó társadalmi stigmatizációt is.
Akkor miért van még mindig lepra?
Bár a lepra gyógymódja ismert, a szegényebb országokban – különösen Afrikában, Délkelet-Ázsiában, Latin-Amerikában – sokan nem jutnak el időben orvoshoz. A betegség szégyenérzetet, kirekesztést von maga után, így sokan titkolják a tüneteiket.
Lepra Magyarország közelében
Bár hazánkban ma már nem jellemző a betegség előfordulása, mégis közelebb van hozzánk, mint elsőre gondolnánk. 2007-ben például még létezett közismert lepratelep Románia keleti részén, de Ukrajnában és Oroszországban is lehetett hasonlót találni. 2025-ben sokak megdöbbenésére Ausztriában regisztráltak új beteget: a 60 éves bécsi férfi megbetegedésének körülményeiről nem sokat tudni, de saját bevallása szerint munkaügyben sokat jár trópusi országokba. Panaszai közt ő is a végtagok enyhe bénulását, majd egyre erősödő zsibbadását említette.
Társadalmi megítélése – még mindig tabu?
Sajnos igen. Bár a betegség ma már nem jelent járványveszélyt, a „leprás” szó még mindig súlyos megbélyegzést hordoz. A történelem során a leprásokat elszigetelték, sőt üldözték – ez a stigma pedig sok országban ma is él. Az egészségügyi ismeretterjesztésnek fontos szerepe van abban, hogy ez a felesleges félelem és megbélyegzés csökkenjen.
Érdekességek a lepráról
Valószínűleg legtöbben a falánk ember gúnyneveként ismerjük, a régies magyar nyelvezetben a bélpoklos szóval a leprásokat is illették. Ennek oka vélhetően az volt, hogy a leprás betegeknél gyakran jelentkeztek emésztési problémák, például bélhurutos tünetek is.
A 80-as években még 5 millió, 2018-ban pedig 200.000 leprás fertőzöttet regisztráltak szerte a világon, az esetek több mint felét Indiában fedezték fel.
A WHO közlése szerint 2025-ben olyannyira velünk van még a betegség, hogy 2 percenként regisztrálnak új fertőzöttet a világban, közülük minden 5. gyerek. A betegség terjedését segíti a rossz higiénia, az alultápláltságból következő legyengült immunrendszer, tehát a világ szegényebb régiói fokozottan veszélyeztetettek.
Az 1874-ben, Londonban alapított Nemzetközi Lepramisszió a mai napig létezik és napi szinten küzd a betegség ellen. Magyarország 1974-ben csatlakozott a szövetséghez Dobos Károly református lelkész vezetésével.